Zenére hangolva - Madaras 2021-08-22

Zenére hangolva

 

Egyesületünk fáradhatatlan titkára, Ginál János ismét kellemes, felejthetetlen élményekben gazdag kirándulást szervezett számunkra. Arra „hivatkozva”, hogy a jól sikerült Bátaapáti Harmonikás találkozó után többen hangoztatták, miszerint jó lenne még több, hasonló kiránduláson részt venni, gyorsan „tálalta” a következő lehetőséget. „Könnyű Katát táncba vinni” ugyebár?

 

Az augusztusi ünnepségek keretében az egész héten tartó „MADARASI NAPOK” rendezvényei „záróakkordjaként” került sor a fúvószenekarok találkozójára, melyre 26-an jelentkeztünk, így vasárnap délelőtt egy kényelmes Mercedes típusú, klímás autóbusszal el is indultunk Madarasra.

 

Út közben áthaladtunk Bácsalmáson, ahol titkárunk – már nem először - idegenvezetővé változott, és buszunkból igazi turista buszt varázsolt. Nem győztük kapkodni a fejünket a buszban, jobbra-balra, közben hallgattuk az ismertetőt, hol, mit láthatunk, vagy láthattunk volna sok évvel ezelőtt… A városnézés után megálltunk a Piactéren és elfogyasztottuk „svédasztalos” turista ebédünket, a finom zsíros kenyeret hozzávalókkal. Fotózkodtunk, majd vissza a buszba, és irány Madaras!

 

Időben megérkeztünk a fúvószenekari koncert helyszínére, ahol kedves fogadtatásban volt részünk. Hatalmas, nyitott sátor alatt foglaltunk helyet, és már kezdődött is a hangverseny.

 

Elsőként a Tatai MH.25. Klapka György Lövészdandár Helyőrségi Zenekara fújta meg a hangszereket, a szó nemesebb értelmében. Változatos és hangulatos műsorukban, melyben Balázs Attila őrnagy vezényelt, többek között hallhattuk Máté Péter: „Zene nélkül mit érek én” című számának fúvószenekari feldolgozását, majd a sváb zene hullámain ringatózhattunk. A műsor végén táncra is perdülhettünk – volna -, a Sej-haj Rozi pattogós dallamaira. A zenekar – megérdemelten - nagy tapsot kapott, ráadás számban is gyönyörködhetünk.

 

Másodikként a Madarasi Ifjúsági Zenekar foglalt helyet a „világot jelentő deszkákon”. Friss, vidám, pattogós dallamokkal kezdtek – Jöjjön ki Óbudára -, majd romantikus dallam és hullámzó valcer andalította el a közönséget. A sort világslágerek fúvószenekari feldolgozása követte, például John Lennon „Hey Jude” c. száma, Elton John friss, vidám zenéje, George Michael dallamai. A műsort ismét magyar zene zárta, a „7-re ma várom a Nemzetinél”. Ekkor már mi is megcsillantottuk énekesi tehetségünket, jókedvűen énekeltük a jól ismert slágereket. A fiatalok is megérdemelt sikert arattak, természetesen vastapssal és ráadás számmal.

 

A műsorok közben a házigazdák finom meggyes pitét kínáltak, hideg ásványvizet hordtak szüntelen szorgalommal, majd később kávéval kedveskedtek.

 

Harmadiknak a Pénzügyőrség Zenekara mutatta meg a közönségnek, hogy milyen is az igazi klasszikus fúvószene, kiváló, magas színvonalon előadva! A katonai indulók után - többek között - hallhattuk Erkel Ferenc „Hunyadi László” című operájának egyik slágerét (Meghalt a cselszövő), majd Brams 5. Magyar Táncának egy részletét. Mozgattuk a lábunkat a vidám polka, majd a dixiland muzsika dallamaira. A rendkívüli előadást a közönség hálás és szűnni nem akaró tapsa követte, majd természetesen ráadás számokat hallhattunk.

 

Negyedik fellépőként a Madarasi Harmonika-zenekar mutatta meg tudását. A zenekar fúvós hangszerekkel bővült, így adták elő nemzetközi repertoárjukat. A bravúros, virtuóz szólókat művészeti vezetőjük, Mica Jankovic újvidéki harmonika-művész játszotta, hatalmas sikert és vastapsot aratva. Műsorukban természetesen délszláv és orosz művek is szerepeltek. Tőlük is „kikövetelte” a hálás közönség a ráadást!

 

A műsoros délutánt – a Madarasi Ifjúsági Fúvószenekar kivételével – a három együttes közös Fináléja zárta. A karmesterek váltották egymást, gyönyörű, tömör hangzású, szívet-lelket felemelő zenét hallhattunk. Közben – meglepetésként – a Tatai dandárzenekar karmester helyettesét köszöntötték a zenészek. A karmester úr beintette a Radeczky induló kezdését, de a zenekarok a születésnapi üdvözlő zenét, a „Happy Birthday to You”-t játszották, meglepődést és meghatódottságot okozva. A köszöntések után valóban felhangzott a „Radeczky”! No, és még néhány ráadás szám!

 

Kellemesen elfáradva, de teli élményekkel indultunk haza.

 

A felejthetetlen kirándulás fotói a Galéria menüpontban találhatók!